Daisuke unottan meredt ki az ablakon. Kint v�ltozatlanul esett a h�, egy cseppet sem t�r�dve azzal, hogy m�r �gy is 10 centis h�takar� fedte be az eg�sz v�rost.

A di�kok k�z�mb�sen hallgatt�k tan�rukat, im�kat mormolva az �ghez, hogy gyorsan legyen v�ge a tan�r�nak.

Daisuke f�lve gondolt bele, hogy �desanyja, Kar�csony ide vagy oda, m�g �gy is beiktatott neki, egy az �nnepi eszm�khez nem igaz�n ill� lop�st.

„Legal�bb az �nnepek alatt lehetne egy kis szabadid�m!”- gondolta megkeseredetten.

Gondolatmenet�nek az �letment� cseng� vettet v�get, amely a gyerekek fel� az ideiglenes szabads�g h�r�t vitte. Daisuke n�m�n baktatott kifele az iskol�b�l, tov�bbra is az el�tte l�v� esem�nyeken t�prengve, amikor hirtelen szembej�tt vele az egyik oszt�lyt�rsa. Legal�bbis, � arra k�vetkezetett, hab�r a tet�t�l talpig havas egy�nr�l nem lehetett biztos szem�lyazonoss�-got mondani. Az Anonymus elviharzott mellette: „Menek�ljetek az �letetek�rt!” – ki�lt�ssal. Daisuke-nak halov�nyan elkezdett derengeni, p�r fi�, be�g�rte, hogy miut�n v�ge a tan�t�snak, mindenkit, akit l�tnak, megf�rdetnek a h�ban (tisztelet a kiv�telnek �s persze a tan�roknak). H�s�nk gyorsan meg�llap�totta, hogy egyazon kommand�s technik�t kell v�grehajtania a kijut�s�rt, mint a m�zeumokb�l, a menek�l�s �rdek�ben. Sarkon fordult �s elindult az iskola t�loldal�n tal�lhat� termekbe, rem�lv�n ott, az egyik f�ldszinti ablakon kijut. Mikor oda�rt, meg�llt a terem ajtaja el�tt, majd benyitott. A terep tiszta volt, �gy nem volt m�s h�tra, mint megn�zni, az ablak helyzet�t.

„T�k�letes!”- �r�lt, mik�zben k�l�nb�z� m�dokon gratul�lt mag�nak gondolatban. F�l l�bbal fell�pet az ablakp�rk�nyra.

- Daisuke?- csend�lt egy hang m�g�tte.

Az eml�tettnek, ijedt�ben lecs�szott a l�ba t�masz�r�l, ennek k�vetkezt�ben elvesztette az egyens�ly�t �s lefordult.

„Nem ismerlek!”- m�ltatlankodott egy hang a fej�ben.-„Ilyen b�n�n csak egy kezd� esik el!”

„K�sz, Dark! De t�nyleg!”- d�rm�gte mag�ban, majd feln�zett a megsz�l�t�ra.

- Hiwatari?!- ny�gte, d�bbenten.- �gy �rtem,…te mit keresel itt?

Daisuke:„Remek! Ha eddig nem gondolta azt r�lam, hogy olyan vagyok, mint Dark, hogy mindig kisz�kjek valahonnan, akkor most m�r tuti!”

Dark: „Mit mondt�l?!”

- Nos, ami azt illeti, pr�b�ltam egy ker�l�utat tal�lni. Odakint kezdenek elfajulni a dolgok.

- �n szint�gy!

Daisuke �r�mmel konstat�lta, hogy nem csak � pr�b�lkozott meg a kev�sb� cs�p�g�s �tvonal meglel�s�vel.

- Ezek szerint nem vagyok egyed�l!- mosolyodott el Hiwatari.

Daisuke felkecmergett a padl�r�l, b�logatva egyet�rtett a fi�val.

- Na! Akkor megpr�b�lkozunk a kijut�ssal?- intett a h�ta m�g�.

Hiwatari az �r�j�ra n�zett:

-Ideje lenne…

Daisuke ism�t felrakta a l�b�t az ablakp�rk�nyra.

Dark: Ki hitte volna, hogy egyszer Hiwatari nem fog akad�lyozni minket, hogy kijussunk valahonnan!- hallatszott a fej�ben.

Miut�n mindketten sikeresen �s sz�razon!, kijutottak az iskola ter�let�r�l, n�m�n baktattak haza fele.

- Izgalmas �jszak�nk lesz!- jelentette ki hirtelen Hiwatari.

- Mi…?!- k�rdezte d�bbenten Daisuke, de nem kapott v�laszt, a fi� m�r sarkon fordult �s m�r el is t�nt a szeme el�l.

A gondolat nem volt t�l b�tor�t�, Hiwatari sosem szokta megk�nny�teni a helyzetet �s tudta, hogy ez most sem lesz m�sk�nt.